Well, played.

Érdekes, ámde jelentéktelen izék.

Top20 tavalyról

Csak az első 3 filmet volt energiám sorrendbe tenni, a többi abc szerint következik.

1. MÉG EGY ÉV - Elképesztő, hogyan képes egy ember (Mike Leigh) ennyire pontosan lefilmezni a “valóságot”. Ennél hétköznapibb történet nincs, pont ezért bravúr, hogy nincsenek benne hamis mondatok vagy gesztusok.

2. FEKETE HATTYÚ - Már mindent elmondtak róla, amit el lehetett. Nem a történet az érdekes (persze az is), hanem ahogy Aronofsky elmeséli. Erre lett a mozi kitalálva. Egyetlen szóval: érzéki.

3. MELANKÓLIA - Trier az Antikrisztus után megint elment a paródia határáig, de épp ettől a cinizmus mentességtől és őszinteségtől tud a hatása alá vonni.

A BŐR AMELYBEN ÉLEK – Egy zseniálisan beteg történet, hibátlanul elmesélve, pont annyira almodováros, amennyire kell. Nem tudok belekötni.

A GUARDISTA – Az év egyik legkellemesebb filmélménye. Nem olyan „mély”, mint a másik McDonagh filmje, az Erőszakik, de legalább olyan vicces és szerethető.

A HATALOM HÁLÓJÁBAN - Clooney eddigi legjobb rendezése. Nem állít egetverően új dolgokat a politikáról, mégis érdekes, izgalmas, okos. Plusz érvek: Gosling, Giamatti, Philip Seymour Hoffman.

A HÁZ – Rögrealizmus a szomszédból (Szlovákiából). Majdnem olyan jó, mint a legjobb román újhullámos filmek. Nem mellesleg: egy nagyon tehetséges magyar lány játssza a főszerepet.

A VIZSGA - Egy feszengés nélkül élvezhető magyar műfaji film, amely mellesleg komoly témát pedzeget. Van ilyen is? Juhé.

AFTERSHOCK - Feng Xiaogang grandiózus családi melodrámája grandiózus és melodramatikus, helyenként giccses és hatásvadász, plusz a kínai rezsim ideológiáját népszerűsíti, de nem tudtam kivonni magam a hatása alól. Tévében talán nem működne, a moziban viszont maga alá temetett.

ANIMAL KINGDOM – Méltán díjazott ausztrál bűndráma, avagy bűn és bűnhődés a gyakorlatban. Sötét és súlyos, mint egy McCarthy regény világa. (Lásd még: Winter’s bone.)

BLUE VALANTINE - Egy hétköznapi sztori (egy kapcsolat kezdete illetve vége) és két remek színész. Elég ennyi is katarzishoz. Melankolikusabb, mint a Melankólia.

CANNONBALL WEDLOCK - Screwball comedy egy elsőfilmes japán rendezőtől. Vicces, okos és ami ebben a műfajban nagyon ritka: eredeti karakterekkel dolgozik. „Unortodox.”

DRIVE – Legalább annyira illik utálni, mint szeretni, de hype mögött egy valóban ügyes, jóképű mozi lapul. A soundtrack egyes tételeiért azért kijárna egy seggberúgás.

FOXY FESTIVAL – A különféle szexuális devianciákat taglaló, szórakoztató koreai erotikus komédia A gyönyör összeesküvői után szabadon.

HOBO WITH A SHOTGUN – Ez van, amikor a bélkiontás költészetté válik. Helyenként olyan szürreális, mint a Coen-vígjátékok. Talán a legjobb dolgozat a Grindhouse-projekten belül.

IDEGEN ARCOK (Attack the block) – Igazi feel-good akcióhorror, mérges kis fekete szörnyekkel plusz űrből érkezett betolakodókkal. A szörnyekből a végére aztán hősök lesznek. Akció, humor, szatíra és horror tökéletes egyensúlyban.

LÁTHATATLAN NŐ - A Fekete hattyú német verziója, vagyis ugyanaz a sztori realista stílusban, horrorelemek nélkül.

NADER ÉS SIMIN (Egy elválás története) - A kritikusok túlrajongták, de ettől még nagy film. Talán nem lenne olyan izgalmas és érdekes, ha nem egy számunkra egzotikus(nak tűnő) kultúrát mutatna be, de akkor ugyebár el se jutott volna hozzánk. 

THE PIANO IN A FACTORY – Keserédes kínai rögreál-musical nyilvánvaló kelet-európai hatásokkal és egy kis Wes Anderson mellékízzel. Kuriózum.

WINTER’S BONE – Nem is film, hanem ballada. Sűrű és sötét, mint egy Móricz novella. Annyira komoly, hogy néha már (tragi)komikus, de olyan erős világot teremt, hogy nem jut eszünkbe nevetni.

Futottak még: Éjfél Párizsban, Hiteles másolat, Submarine, Egy jobb világ, Womb, Harry Brown, Biutiful, Felperzselt föld, Fertőzés, Fifti-fifti, Kikötői történet, X-Men: Az elsők, Haunters, Az élet fája, Rohanás, Super 8, A félszemű, Rendészet, nyelvészet

  1. baski posted this